Ez a leglazább franchise jelenleg? Az utóbbi hónapokban pótoltuk a Magic Mike XXL-t, hogy a Last Dance is lecsúszhasson, és… ezek nem filmek, hanem a jelenlegi vibe-kultúra tökéletes lenyomatai. Érdekesek a folytatások a “hagyományos” első részhez képest, legalábbis a fejemben az van, hogy az jobban követte egy tipikus forgatókönyv vonalát és rendes dráma volt.

Erre a folytatás, az XXL nagyjából a Chef-szerű önmagukat keresős feelgood roadmovie lett! Az első rész után meglepő módon nem Soderbergh (Ocean’s trilógia) rendezte, de azért ha jól értem fényképezésben és vágásban mindenképp közreműködött, avagy ott volt a forgatáson és a végén a tényleges flow kialakításában.

Van története a filmnek talán, pár férfi egy sztripper kongresszusra (elnézést:) tart, és még nehézségeik is vannak az úton, kitérőket kell tenniük. Igazából szól is valamiről, hiszen Mike az összes társának segít a saját útjuk megtalálásában, miközben azok hátrahagyják a bevált régi előadásaikat, frisset, magukhoz jobban illőt találnak ki. Viszont mindez olyan lazán függ össze, és olyan vázlatos a filmben, hogy az előbbiek ellenére csak az jön át: élj a pillanatban, és a berögzült rutinod, mindennapjaid merd megkérdőjelezni, szabadulj fel nyugodtan. Tatum mellett meglepő módon az itt még baromi szép Amber Heard is korrektet alakít ebben a fun ride-ban, amiben valami halványan összeköti a táncokat.

A többiek segítése után a Last Dance pedig Mike útjáról szól, ahogy “mindenkinek” átadja a felszabadulást, szintet lép, és közben végre a szerelmet is megtalálja talán. Újra Soderbergh rendezésében egy álomnak tűnik a film (hogy kapott rá 40 milliót??), amiben immáron eseményeken csapos Mike, mivel a covid miatt bedőlt a bútor üzelete. Az egyik ilyen munkáján egy gazdag nőnek adott szinte véletlen tánc után az felkarolja, és rábíz egy londoni előadást, egy régi darabot. Mike kreatív direktorként modernizálja is azzal a kosztümös karót nyelt művet, hogy mindkét nemi szerepnek szabad választása lesz benne. Szabadság. És tánc. A tánc a kommunikáció, ami engedéllyel áttörhet minden nyelvi határt. Mármint ezt egy narrálás ki is mondja, mert miért ne.

Komolyan vehetetlen a Last Dance, igazából jobban, mint az XXL, és talán furcsa is volt új környezetbe dobni Mike-ot, de a filmet igazából Salma Hayek húzza le. Érdekes, mert minden elnagyoltság mellett vele hoztak újra drámát a franchiseba, de közben kinyírták a funt a karakterével. Mindenki más viszont teljesen lazán elvan itt, hiszen Soderbergh ehhez nagyon ért. Konkrétan még egy “heist” jelenet is van benne. Ami viszont nagyon fasza, az a tényleges végső tánc, tényleges búcsúnak tűnik a karakter eddigi életétől.

Pont ezek miatt teljesen megértem, hogy akik csak történeteket, karakterdrámát szeretnek nézni, azok lehúzzák a fenébe a Magic Mike filmeket (nyilván a törékeny énképesekkel karöltve), viszont akik sosem adtak neki esélyt és csak egy lazítós 2 órát akarnak, azoknak az XXL mindenképp ajánlott. A Last Dance kicsit kevésbé, de még elment, csak Salma Hayek volt kicsit rossz választás bele.